A chili paprikák ugyanabba a családba tartoznak, mint a húsos paprikák és más hüvelyes paprikák. Ízük a zamatos édestõl az égetõ csípõsig változhat. Az édes (ancho) és csípõs (dundicut, chipotle, és jalapeño) chili paprikák keverékét a mexikói konyhában használják, például egy ízekben gazdag, fûszeres chili és egyéb ételeik elkészítéséhez. A kínai konyha számára a tien tsin paprikák a legelterjedtebbek, az indiai konyhában a sanaam és a dundicut paprikákat használják, egy csomó más fûszerféle társaságában. Fontos dolog, hogy ne felejtsük kombinálni a chili paprika csípõsségét más fûszerfélék ízeivel, hogy az elkészült étel karakteres és zamatos legyen. Mivel a chili paprikák szárított zöldségfélék, legjobban hûvös helyen, például a hûtõszekrényben tarthatóak el, fõleg a nyári melegek során.
Nevezik még "kerti paprikának - (Capsicum)" is, a Solonaceae családba tartoznak, a Capsicum annuum, C. frutescens, és a C. boccatum a trópusi Ázsiától az egyenlítõi Amerikáig ehetõ terméseiért széles körben termesztett növények. A paprikát, melyek maradványait a történelem elõtti idõkbõl megtalálták Peruban, Közép- és Dél-Amerikában elterjedten termesztették a Kolumbia elõtti idõkben. A paprika magjait 1493-ban hozták Spanyolországba, és meglepõ gyorsassággal innen terjedt szét Európában.
A Capsicum félékhez tartozik az összes változatos formájú, húsos termésû paprika növény, melyet egynyári növényként termesztenek, a piros, zöld és sárga paprikafélék, melyek gazdagon tartalmaznak A és C vitamint, melyeket ízesítõként, vagy zöldségféleként használunk. Az erõs paprikák, melyeket ízesítõnek használnak, savanyítva, vagy finom porrá õrölve, hogy fûszerként használhassák, a capsaicin-tõl kapják csípõsségüket, amit csípõs illata és égetõ íze jellemez, és amely a paprika belsõ hártyáin található. Elõször 1876-ban azonosították ezt az anyagot. A capsaicin serkenti az emésztõnedvek kiválasztását, de ha túlzott mennyiségben használják, akkor gyulladást is okozhat.
A cseresznyepaprikán (Cerasiforme csoport) és a piros fürtös (Fasciculatum) paprikán kívül, melyek pirosak, ha megértek, ezeket a csípõs fajtájú paprikákat, beleértve még a tabasco-t (Conoides), melyet általában megõrölnek, és ecettel kevernek össze, hogy így készítsék el belõle az ismert csípõs paprikaszószt; valamint a hosszúkás formájú "hot" chili-t és a cayenne-t (Longum) gyakran nevezik capsicum-nak. A Cayenne-pepper (Cayenne bors, Cayenne paprika) a hagyomány szerint Francia-Guyanában található Cayenne-bõl származik és egyike azoknak a fûszereknek, melyet ezekbõl a paprikafajtákból állítanak elõ a világ számos részén.
Az enyhén csípõs csemege, vagy édes paprika (Grossum) nagyobb, sokféle színû, de általában harangra emlékeztetõ alakú, barázdált, duzzadt termés, melyet saláták készítéséhez és fõtt ételfélék alapanyagaként használnak fel. Ezeket a fajtákat akkor szokták leszedni, amikor világoszöldek, még nem jelent meg rajtuk a piros, vagy sárga színezet - azaz kb. a kiültetés utáni 60. - 80. napon.
A spanyol eredetû paprikát jelentõ "pimiento" elnevezést egy bizonyos édes fajta paprika megnevezésére használják, melynek nagyon jellegzetes az íze, de nem csípõs; ide tartoznak az európai paprikák is, mint amilyen a kereskedelemben kapható "paprika" (!angol nyelvterületrõl származik a cikk), amely a piros színû, por alakú ízesítõszer, melyet a 16. század végétõl ismertek Magyarországon. A "Pimiento"-t ugyan gyakran ejtik "pimento"-nak, de nem szabad összekeverni ezzel az utóbbi fûszerféleséggel, amely valójában a (jamaikai) szegfûbors. A paprika növényt olyan kényes egynyári növényként kell ápolnunk, mely távolkerült természetes élõhelyétõl. Szaporíthatjuk földbe vetett magról, vagy üvegházban, melegágyban elõnevelt 6 - 10 hetes palánták kiültetésével is.
Ez az oldal a
címen található
anyag magyar változata.
Ha angolul szeretné olvasni klikkeljen a hivatkozásra.
2001-05-18
Segítségre van szüksége? (Könnyû és pénzébe sem kerül!)
Kérdése van? Küldjön levelet az elsõ oldalon található címre!