KOVÁSZOS UBORKA

 

A magyar nyarakat szinte lehetetlen elképzelni az ilyen nagy, hordóhasú üvegek nélkül, melyeket a napra szoktak kitenni, hogy elkészüljenek bennük a kovászos uborkák. Akár a vidéki házak eresze alatt állnak, akár az erkély sarkában, vagy a konyhaablak párkányán, a város közepén, ezek az uborkák, melyek tejsavas erjesztéssel készülnek ezekben az üvegekben, szó szerint mindenütt megtalálhatóak.
Kb. 4 1/2 fontnyi (azaz 2 kg) uborka szükséges egy 6 1/2 pintes (3 literes) üveg kovászos uborka elkészítéséhez. Az ehhez megfelelő uborkák kb. 4 – 5 inch (10 – 12 cm) hosszúak, megközelítőleg kétujjnyi vastagok, és ropogósan frissek. Piacokon és a legtöbb élelmiszer áruházban megvehetjük a hozzávalókat, az uborkát is a másik legfontosabb hozzávalóval együtt: kell még néhány szál félig fonnyadt kapor (lehetőleg már virágzó állapotban). Ez egyben a vásárlási lista végét is jelentheti, mivel a további hozzávalók legtöbbje szinte minden háztartásban kéznél van: szükségünk van még egy vastagabb szelet kenyérre (a sötétebb fajták a jobbak), két gerezd fokhagymára és néhány dkg sóra is.
Először is helyezze az uborkákat langyos vízbe, hogy a rajtuk lévő szennyeződéseket, homokot eltávolítsa. 10 – 15 perc áztatás után alaposan mossa le folyóvíz alatt, ha szükséges használjon kefét is hozzá. Vágja le az uborkák végeit, és hasítsa be hosszában a két vége felöl. Érdemes az uborkákat egyenként megkóstolni, mivel egyetlen keserű darab az egész munkánkat tönkreteheti.
Adjon egy púpozott evőkanálnyi sót egy jó liternyi (2 pint) vízhez, majd forralja fel. Hagyja kb. 5 percet hűlni. Eközben tegye a megmosott kapor, és a megtisztított, szeletekre vágott fokhagyma felét egy megfelelő méretű öblösüveg aljára, majd egyenként rétegezze rá az uborkákat. Amikor az üveg félig megtelt, adja hozzá a maradék kaprot és fokhagymát, rétegezze rá a többi uborkát, a kenyeret tegye a tetejére. Ha elkészült óvatosan öntse rá a sós, meleg vizet, annyit, hogy ellepje az uborkákat és egyben a kenyeret is átnedvesítse. Tegyen az üvegre fedőt, egy kisebb tányért, vagy egy darabka tiszta vásznat, majd tegye napos, meleg helyre. A víz az erjedés során zavarossá válik, átlátszatlan, tejszerű folyadékká, ez a folyamat néhány (3-5) nap alatt történik meg.
Vannak, akik a fűszeresebb uborkákat szeretik, ezért a kapron és fokhagymán kívül még tesznek bele egy fél hagymát, egy darabka tisztított tormát, és egy kevés meggylevelet, majoránnát és/vagy bazsalikomot is.
Érdemes megkóstolni a készülő uborkát, még mielőtt az erjedés befejeződne. Az elkészült kovászos uborkának kellemesen savanykásnak kell lennie és nem túl puhának, azaz amikor harapja, éreznie kell egy kis reccsenést és ellenállást is a foga alatt.
Ha jónak ítélte az uborka állagát, vegye le a kenyeret, egy tálba szedje ki az uborkát és öblítse le hideg folyóvíz alatt. Tegye az uborkákat kisebb, jól záródó üvegekbe, töltsön rájuk sűrű szűrőn keresztül az eredeti levéből annyit, hogy teljesen ellepje. Tárolja légmentesen záródó üvegekben a hűtőszekrényben, és élvezze remek ízeit akár három héten keresztül is.
A kovászos uborkát hűtőszekrény hidegen szokták tálalni, egy tányéron csíkokra vágva, a leve nélkül. Magyarországon a forró nyári napokon sokszor apróra tört jégen kerül az asztalra. A behűtött levét, ízlés szerint hígítva egy kevés szódavízzel, szintén kínálhatjuk ebben az évszakban, mint egészséges és üdítő italt.
A magyar vevőközönség nagyon szereti ezeket a természetes módon készült "bibircsókos" uborkákat.

Vékonyra vágott, szálas káposztával, apró patisszonnal, zöld dinnyével is elkészíthető.
 


2004-12-17

Ha ezzel a recepttel kapcsolatosan megjegyzése, kérdése van, kérem ossza meg velem,
A levélcímet az elsõ oldalon keresse!