A magyar nyarakat szinte lehetetlen elképzelni az ilyen nagy,
hordóhasú üvegek nélkül, melyeket a napra szoktak kitenni, hogy elkészüljenek
bennük a kovászos uborkák. Akár a vidéki házak eresze alatt állnak, akár az
erkély sarkában, vagy a konyhaablak párkányán, a város közepén, ezek az
uborkák, melyek tejsavas erjesztéssel készülnek ezekben az üvegekben, szó
szerint mindenütt megtalálhatóak.
Kb. 4 1/2 fontnyi (azaz 2 kg) uborka szükséges egy 6 1/2 pintes (3 literes)
üveg kovászos uborka elkészítéséhez. Az ehhez megfelelő uborkák kb. 4 – 5 inch
(10 – 12 cm) hosszúak, megközelítőleg kétujjnyi vastagok, és ropogósan
frissek. Piacokon és a legtöbb élelmiszer áruházban megvehetjük a
hozzávalókat, az uborkát is a másik legfontosabb hozzávalóval együtt: kell még
néhány szál félig fonnyadt kapor (lehetőleg már virágzó állapotban). Ez egyben
a vásárlási lista végét is jelentheti, mivel a további hozzávalók legtöbbje
szinte minden háztartásban kéznél van: szükségünk van még egy vastagabb szelet
kenyérre (a sötétebb fajták a jobbak), két gerezd fokhagymára és néhány dkg
sóra is.
Először is helyezze az uborkákat langyos vízbe, hogy a rajtuk lévő
szennyeződéseket, homokot eltávolítsa. 10 – 15 perc áztatás után alaposan
mossa le folyóvíz alatt, ha szükséges használjon kefét is hozzá. Vágja le az
uborkák végeit, és hasítsa be hosszában a két vége felöl. Érdemes az uborkákat
egyenként megkóstolni, mivel egyetlen keserű darab az egész munkánkat
tönkreteheti.
Adjon egy púpozott evőkanálnyi sót egy jó liternyi (2 pint) vízhez, majd
forralja fel. Hagyja kb. 5 percet hűlni. Eközben tegye a megmosott kapor, és a
megtisztított, szeletekre vágott fokhagyma felét egy megfelelő méretű
öblösüveg aljára, majd egyenként rétegezze rá az uborkákat. Amikor az üveg
félig megtelt, adja hozzá a maradék kaprot és fokhagymát, rétegezze rá a többi
uborkát, a kenyeret tegye a tetejére. Ha elkészült óvatosan öntse rá a sós,
meleg vizet, annyit, hogy ellepje az uborkákat és egyben a kenyeret is
átnedvesítse. Tegyen az üvegre fedőt, egy kisebb tányért, vagy egy darabka
tiszta vásznat, majd tegye napos, meleg helyre. A víz az erjedés során
zavarossá válik, átlátszatlan, tejszerű folyadékká, ez a folyamat néhány (3-5)
nap alatt történik meg.
Vannak, akik a fűszeresebb uborkákat szeretik, ezért a kapron és fokhagymán
kívül még tesznek bele egy fél hagymát, egy darabka tisztított tormát, és egy
kevés meggylevelet, majoránnát és/vagy bazsalikomot is.
Érdemes megkóstolni a készülő uborkát, még mielőtt az erjedés befejeződne. Az
elkészült kovászos uborkának kellemesen savanykásnak kell lennie és nem túl
puhának, azaz amikor harapja, éreznie kell egy kis reccsenést és ellenállást
is a foga alatt.
Ha jónak ítélte az uborka állagát, vegye le a kenyeret, egy tálba szedje ki az
uborkát és öblítse le hideg folyóvíz alatt. Tegye az uborkákat kisebb, jól
záródó üvegekbe, töltsön rájuk sűrű szűrőn keresztül az eredeti levéből
annyit, hogy teljesen ellepje. Tárolja légmentesen záródó üvegekben a
hűtőszekrényben, és élvezze remek ízeit akár három héten keresztül is.
A kovászos uborkát hűtőszekrény hidegen szokták tálalni, egy tányéron csíkokra
vágva, a leve nélkül. Magyarországon a forró nyári napokon sokszor apróra tört
jégen kerül az asztalra. A behűtött levét, ízlés szerint hígítva egy kevés
szódavízzel, szintén kínálhatjuk ebben az évszakban, mint egészséges és üdítő
italt.
A magyar vevőközönség nagyon szereti ezeket a természetes módon készült
"bibircsókos" uborkákat.
Vékonyra vágott, szálas káposztával, apró patisszonnal, zöld
dinnyével is elkészíthető.
2004-12-17
Ha ezzel a recepttel kapcsolatosan megjegyzése,
kérdése van, kérem ossza meg velem,
A levélcímet az elsõ oldalon keresse!